Női vezető és az ő ereje
Női vezető vagy
és úgy érzed, hogy a férfi kollégáid nem vesznek komolyan? Női vezető vagy és azt érzed, hogy neked sokszorosát kell letenned az asztalra, miközben vissza kell fognod az igazi belülről fakadó energiáid? Női vezető vagy, és úgy érzed, hogy másképp kell viselkedned, mint aki vagy, mert csak így tudod felvenni a versenyt a férfi kollégáiddal?
Ha így van, akkor
valószínűleg már milliószor végig pörgettél magadban egy csomó sztorit a körülményekről, a kollégáidról, a lehetőségeidről, és rengeteg mondatod úgy kezdődött, hogy „ha”. Kielemezted már az összes helyzetet, amiben kényelmetlenül, lenyomva, elnyomva, esetleg megszégyenülve érezted magad. De aztán mindig rájössz, hogy nincs „ha”, és a helyzetértékelések és a belső monológok ismétlésével sosem változik semmi. Próbálod magadban megtalálni az erőt, hogy nap mint nap beleállj a helyzetekbe, mint vezető, hogy kiállj magadért, az ötleteidért, a tudásodért. Viszont ez az erő inkább erőfeszítés, ami rengeteg energiát emészt fel, és amit gyakran egész egyszerűen agressziónak élsz meg még önmagaddal szemben is, mintsem egy belülről fakadó természetesen könnyed magabiztosság eredményének.
Nem vagy egyedül!
Rengeteg vezető pozícióban lévő nő küzd meg ezzel szerte az országban és a világban is. Szocializációnk, neveltetésünk, társadalmi berendezkedésünk, kollektív berögződések és még sorolhatnám hány oka lehet annak, hogy nőként vezető pozícióban gyakran érezzük magunkat nehéz helyzetben. Ezek a folyamatos kihívások sajnos sok esetben elvezetnek oda, hogy az önbizalmunk a béka feneke alá kerül, az önbecsülésünk romokban, a magunkba és a tudásunkba vetett hitünk lassan semmivé foszlik. Mindez pedig a kiteljesedésünk, a karrierünk, az önmegvalósításunk útjába állnak, ahogy a harmonikus és kiegyensúlyozott életre is egyre kevesebb az esélyünk.
Mit lehet mégis tenni?
Lehet, hogy elsőre nem esik jól, de a hiba ilyenkor bennünk keresendő. Ahogy a megoldás is.
Az, hogy kisebbnek, kevesebbnek, gyengébbnek érzed magad, olyannak, akinek állandóan bizonyítania kell a rátermettségét, akinek állandóan készenlétben kell állnia, hogy megvédje magát, akinek állandóan felkészültnek kell lennie, hogy kiálljon a tudásáért, tapasztalatáért, véleményéért, nem jelenti azt, hogy kevesebb, gyengébb és értéktelenebb vezető vagy, mint férfi kollégáid.
A külvilág pusztán egy tükröt tart, amiben azt láthatod meg, hogy milyen érzések, hitrendszerek uralkodnak benned. Nem a valóságot, hanem a belső létállapotod. A tudatalatti mintákra mutatnak rá ezek a helyzetek. Vagyis pont, hogy Te vagy az, aki azt hiszi, hogy kevesebb, mint a férfi kollégái. Te vagy az, aki gyengének érzed magad és próbálsz olyan erőforrásokat mozgósítani, amik valójában nem a tieid.
A legfőbb feladat ilyenkor
nem az, hogy a körülményeket, a kollégáidat helyre tedd. A legfőbb feladat ilyenkor az, hogy ezeket a berögzült mintákat beazonosítsd és levetkőzd. Ha ez megvan, akkor jöhet az építkezés. Méghozzá az a fajta építkezés, ami befelé zajlik – megtalálni azt az erőt, magabiztosságot, hitet, bizonyosságot, ami mélyen legbelül a sajátod.
Akkor válhatsz igazán
egyenrangú, megbecsült és elismert vezetővé, ha az erőd nem agresszióból, vagy védekezésből táplálkozik, hanem az igazi, megingathatatlan magabiztosságodból. Abból a belső bizonyosságból, hogy te önmagadban is értékes vagy, és a tudásod, tapasztalatod, véleményed ugyanolyan értékkel bír, mint te magad.
Ehhez bizony dolgozni kell.
Le kell bontani az eddig felhúzott falakat, el kell hagyni berögzült mintákat és előszedni a valódi énedet. Értékes ember és értékes vezető vagy, itt az ideje, hogy ezt te is érezd!
Az értékességről, az értékesség elérhető érzéséről nézd meg ezt a videót:
